Elenyészően kevés szavazat hiányzott ahhoz, hogy karrierjét a köztársasági elnökséggel koronázhassa meg a reformkommunista Pozsgay Imre. Akinek a rendszerváltás idején formálódó politikai pártok elkerülhetetlen polarizációjában is sajátos katalizátori szerep jutott.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: választások Romániában és a négy igenes népszavazás.
Nincs parancs! címmel került mozikba Szalay Péter különleges dokumentumfilmje a Vasfüggöny lebontásáról, az új Európa megszületéséről. Megismerhetünk két alezredest, aki egy adott pillanatban olyan döntést hozott, amely később történelmi események láncolatát indította el. A magyar Bella Árpád Sopron mellett, német kollégája, Harald Jäger Berlinben. Megszólal a határon utolsóként lelőtt férfi özvegye is.
Harminc évvel ezelőtt az MSZMP egyik vezető politikusa, Pozsgay Imre egy rádióinterjúban népfelkelésnek nevezte az 1956-os forradalmat. Ezzel kiengedte a szellemet a rendszerváltás palackjából. Azonban az interjút készítő újságíró szerint Pozsgay mások kutatói munkájával villogott. Rendszerváltó cikksorozatunk első része.
Harminc éve adott engedélyt az MSZMP, hogy Nagy Imre és mártírtársai méltó sírhelyet kapjanak. Ezzel párhuzamosan a párt történelmi albizottsága átértékelte az 1956-os ősz eseményeit, és "népfelkelésnek" minősítette azt. A döntés bejelentésével Pozsgay Imre beelőzött mindenkit. Egy drámai interjút elevenítünk fel a Fülkében a rádió akkori, a HVG jelenlegi munkatársával, Farkas Zoltánnal.
Immár "rendes", igaz, csak kétórás - viszont fekete ruhás egészségügyi tiltakozással kísért - sztrájkot tartottak a tanárok, Japánt több nagy földrengés is megrázta, szenzációs játékkal és hangulatban búcsúzott az NBA-től az elmúlt időszak legjobb kosarasa, Kobe Bryant. Mindezt mutatjuk - képekben.
Utolsó útjára kísérték pénteken a fővárosi Farkasréti temetőben Pozsgay Imre volt államminisztert, egyetemi tanárt, aki március 25-én, életének nyolcvanharmadik évében hunyt el.
A Farkasréti temetőben fogják eltemetni Pozsgay Imre volt államminisztert pénteken délután.
A FAZ szerzője szerint jellemző Magyarországra, hogy még a történelem szereplőit is táborhoz tartozás szerint értékelik. Pedig Pozsgay Imrének elévülhetetlen érdemei vannak a diktatúrától a demokráciába vezető fordulat véghezvitelében.
Szomorkás pályakép; szomorkás az egész história. De volt egy pillanat, amikor Pozsgay hitt a demokráciában, hitt ’56-ban, hitt az új kezdetben. Együtt az egész nemzettel. Hitvány hazugság lenne tagadni, hogy abban a percben – noha nem nagyon szerettük egymást – valamennyien osztoztunk ezekben a zavaros illúziókban.
Tisztelettel búcsúzik a kormány a pénteken elhunyt Pozsgay Imrétől. Közleményükben azt is közölték, a volt MSZMP-s politikusnak vitathatatlan szerepe volt a rendszerváltásban.
Nyolcvanhárom éves korában pénteken elhunyt Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár – közölte a család az MTI-vel.
Gulyás Márton civil aktivista és társai megzavarták a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia közgyűlését az intézmény szerintük túlzott jogkörei miatt, egy kisebb dulakodást követően Gulyás leesett a színpadról.
A nap, amikor a volt államminiszter általános amnéziát hirdetett.
Négy ilyen kérdésnél mi számíthat sikernek? Hogyan lehetne erre bármit felépíteni? A Fidesz ostoba és kártékony, de átgondolt „szociális népszavazása”, az igen, az fel volt építve. De ez?
Történelmet írtak, akik részt vettek 1989 egyik világpolitikai jelentőségű eseményének, a Páneurópai pikniknek a szervezésében, amiről még a korabeli új-zélandi tévé is a helyszínről tudósított – a magyar állami tévé azonban nem. Minderre az egyik szervező, Nagy László emlékszik vissza a neten is olvasható terjedelmes beszámolójában. Nagy felidézi a szervezés legapróbb részleteit, de maga is hiányolja például a világpolitikai hátteret, az események valódi mozgatórugóit. A korabeli magyar állami és állampárti vezetés tényleges szándékait sem ismerhetjük pontosan, jóllehet Pozsgay Imre – akkori államminiszter, az MSZMP elnökségi tagja – ''piknikfővédnök'' pozitív és ösztönző szerepét minden beszámoló kiemeli, ahogy Habsburg Ottóét is, aki az esemény ''nyugati'' fővédnöke volt.
Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én pár órára „eltűnt a vasfüggöny” Kelet és Nyugat között. A debreceni MDF-es, Mészáros Ferenc ötletéből megszervezett Páneurópai piknik legapróbb részleteit, az NDK-s menekültek Nyugatra szökését szinte percről percre ismerjük, de a háttérben zajló folyamatok feltárásához még idő kell: alighanem még túl közel vagyunk az eseményekhez.
Lázár János sajnálja, hogy ’90-ben nem Pozsgay Imre lett a köztársasági elnök. Már csak az utolsó vallomás hiányzik.
Azért nevezte az 1956-os őszi történéseket népfölkelésnek, mert reálisnak tartotta a polgárháború veszélyét 1988-89 fordulóján - mondta szombaton Hódmezővásárhelyen Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter.
Áder János köztársasági elnök vacsorán látja vendégül Pozsgay Imrét 80. születésnapja alkalmából a Sándor-palotában. A vacsorán részt vett Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, és Pozsgay Csilla, Pozsgay Imre lánya is.
